„Nem túl menő mezőgazdasággal foglalkozni manapság” – legyint egyet azoknak a fiataloknak a jó része, akik felmenői gazdálkodással keresték meg a kenyerüket évtizedeken keresztül, sőt úgy néz ki, hogy az idősebbek is kezdenek belefáradni a kilátástalannak tűnő helyzetbe.

Mégis mi váltja ki belőlük ezt a reakciót? Noha Románia az egyik legnagyobb megművelhető területtel rendelkezik Európában, a termelékenységet tekintve az utolsók között kullog, a felzárkózást pedig jócskán megnehezíti, hogy a földművelők többsége még mindig elavult gépekkel, technológiákkal dolgozik, ami ugyancsak elriasztja a fiatalokat ettől az ágazattól.

Ennek orvoslására dolgozták ki az Európai Unió vidékfejlesztési politikáját, ami által a vidéki térségek eleget tehetnek a 21. század gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásainak.

 

Generációváltásra van szükség

Az ágazat fejlődését egyébként a gazdálkodók „kiöregedése”, valamint a szakképesítés hiánya is nehezíti.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2016-os adatai szerint Romániában a mezőgazdasággal foglalkozók mindössze 35,3 százaléka 15–39 év közötti, 51,1 százaléka a 40–64 év közöttiek, 13,6 százaléka pedig a 65 év fölöttiek táborába tartozik.

A szakképesítés hiánya ugyancsak korlátozza a fejlődést: a mezőgazdaságban dolgozók mindössze 1,6 százaléka magasan képzett Romániában, 43,5 százalékuknak középfokú, 54,9 százalékuknak pedig alacsony képzettsége van.

 

 Mire sarkallja az EU a tagállamokat?

A vidékfejlesztési programok egyebek mellett ösztönzik a tudásátadást és az innovációt, az erőforrás-hatékonyságot, életképesebbé és versenyképesebbé teszik a mezőgazdasági termelés minden típusát, előmozdítják az élelmiszerellátási lánc megszervezését, valamint a mezőgazdasági kockázatkezelést.

Ugyanakkor támogatják az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban és elősegítik a gazdasági fejlődést a vidéki térségekben.

A lehetőségek tehát adottak, csak a tagállamoktól függ, hogy mennyit hívnak le a rendelkezésre álló alapokból.

 

Jelentős összegeket osztottak ki eddig

A romániai mezőgazdászok a Nemzeti Vidékfejlesztési Alapon (PNDR) keresztül juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz.

A 2014–2020-as költségvetési időszakban eddig hét altengely programjaira lehetett pályázni, amelyből a legnépszerűbb a fiatal gazdák támogatásával kapcsolatos kiírás (PNDR 6.1-es altengely) volt, és több, mint 300 millió eurót utaltak át a nyerteseknek.

A kiírók arra szerették volna buzdítani a 40 évnél fiatalabb, saját gazdasággal rendelkező fiatalokat, hogy helyezkedjenek el valamelyik mezőgazdasági ágazatban, majd törjenek ki a hazai és a nemzetközi piacra.

Az érdeklődők legfeljebb 50.000 eurós, 100%-ban vissza nem térítendő támogatáshoz juthattak, amelyet állattenyésztéshez vagy kertgazdálkodáshoz (gyümölcs-, zöldség-, szőlőtermesztés stb.) használhattak fel.

Ugyancsak népszerű volt az a kiírás, amely által a növénytemesztők, valamint állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok létrehozására, bővítésére és/vagy korszerűsítésére lehetett pályázni (PNDR 4.1-es altengely).

Ennek keretében eddig összesen 284 millió eurót osztottak ki a cégeknek, a PFA-val, vagyis egyéni vállalkozással rendelkező gazdálkodóknak, termelőknek, illetve mezőgazdasági szövetkezeteknek és termelői csoportoknak.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Alapnál egyébként összesen 9,5 milliárd eurónyi támogatás áll az érdeklődők rendelkezésére a 2014–2020-as költségvetési időszakban.

 

Példát lehet venni róluk

A pályázók között olyanokat is találunk, akiknek többször is sikerült jókora EU-s összegekhez jutniuk, aminek köszönhetően nemcsak itthon, hanem külföldön is ismertté váltak.

2015-ben például a Maros megyei Libánfalván lévő Mirdatod Prod Kft.-vel foglalkozott a sajtó, azt találgatva, hogy uniós eredetvédett termék lesz-e a cég által készített sózott túró, ismertebb nevén telemea.

Az illetékesek hónapokig halogatták a döntést, mivel Görögország pert indított, arra hivatkozva, hogy görög eredetű termékről van szó. Végül 2016. március 16-án az akkori román gazdasági miniszter bejelentette, hogy az Európai Bizottság rábólintott az eredetvédettségre.

Mi előzte meg a sikert? A Mirtatod Prod Kft. 2007-ben és 2011-ben is pályázott, és mindkét évben 500.000 eurót kapott különféle gépek és berendezések vásárlására, majd elnyert egy 5,8 millió eurós összeget, amelyből úgy tejgyár építését tervezi. Ez csak egy példa a sok közül, amely pályázásra ösztönözheti a tétovázókat.

 

Újabb lehetőségek 2018-ban

A Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynökségén (Agenția pentru Finanțarea Investițiilor Rurale – AFIR) keresztül idén 1 milliárd euróra pályázhatnak a romániai gazdák.

Maga az eljárás ugyanaz, mint az előző években: egy jól kidolgozott üzleti tervre van szükség, amelyben az igénylőnek be kell bizonyítania, hogy a sikeres elbírálás után képes megvalósítani a pályázatban vállaltakat.

Idén is kiírják a saját gazdaságok létrehozására és fejlesztésére vonatkozó pályázatot (4.1-es altengely), amelyre kezdő és már tapasztalt gazdák egyaránt jelentkezhetnek.

Legfeljebb 2.000.000 eurót lehet elnyerni maximum 90 százalékos vissza nem térítendő támogatással, ami azt jelenti, hogy a gazdának minimum 10 százalékos önrészről kell gondoskodnia.

Elszámolható többek között az az építkezés, a meglévő épületek korszerűsítése, gép,-eszköz vásárlás, az arculattervezés, a honlapkészítés, de még az áfa is a nem áfafizető kedvezményezetteknek.

Azok a vállalkozók, aki sörgyárat, pékséget akarnak nyitni, vagy más élelmiszeripari terméket gforgalmaznának, nyugodtan pályázhatnak a 4.2-es és a 4.2a-s kiírásokra, és pozitív elbírálás esetén maximum 2.500.000 euró támogatáshoz juthatnak.

Az előzetes számítások szerint összesen 98,3 millió eurót osztanak ki a szerencsés pályázók között, akik minimum 30%-os önrésszel kell hozzájáruljanak a beruházáshoz.

Az elnyert összegből építkezhetnek vagy kibővíthetik a meglévő ingatlanokat, új felszereléseket, berendezéseket, speciális járműveket, technológiákat, szoftvereket vásárolhatnak.

Egyébként a vidéki vállalkozások egyik legnagyobb előnye, hogy alig van vagy egyáltalán nincs konkurencia, így a saját szabályaik szerint alakíthatják a piacot.

 

Két program eltűnt a süllyesztőben

A sokak által kedvelt 6.2-es és 6.4-es alintézkedések már nem szerepelnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Programban.

Általuk a vidéki, nem mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások juthattak jelentős támogatáshoz, de mivel kimerültek a tartalékok, egyelőre nem hirdetik meg őket.

A 6.2.-es alintézkedés keretében például maximum 70.000 eurós, 100 százalékban vissza nem térítendő támogatást lehetett igényelni, az összeget pedig többek között agroturisztikai panziók építésére, kézműves tevékenységekre, egészségügyi szolgáltatásokra, termelésre stb. fordíthatta a nyertes pályázó.

Voltak, akik természetes gyümölcslevek gyártására, mások pedig kézműves szappanok készítésére szakosodtak, de olyanok is akadtak, akik kerámiából készítettek tányérokat, csészéket, vagy éppen szállítási céget nyitottak.

Szerencsére az illetékesek nem zártak be minden kaput azok előtt, akik nem mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozást akarnak nyitni vidéken.

Lehet pályázni a népszerű Start-up Nation 2018 kiírására, amellyel legfeljebb 200.000 lejes, 100 százalékban vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak azok, akik 2017. január 30. után alapítottak vállalkozást.

A köz- és magánszféra partnerségén alapuló Helyi Akciócsoportok (GAL-ok) számára kiírt projektek ugyancsak érdekelhetik azokat, akik európai uniós támogatáshoz akarnak jutni.

Itt megközelítően 700 millió euró áll az érdeklődők rendelkezésére. 2017-ben közel kétszáznegyven Helyi Akciócsoportot alapítottak, amelyek a Nemzeti Vidékfejlesztési Program bármelyik kiírására pályázhatnak, a legfőbb céljuk pedig az adott térség fejlesztése.

 

Számos pozitív példa támasztja alá, hogy megéri pályázni.

Hogy mi kell hozzá?

Megvalósítható alapötlet, jól kidolgozott üzleti terv, kisebb/nagyobb  önrész, de a pályázatokkal kapcsolatos bizalmatlanság leküzdése és a bátorság sem elhanyagolható tényező.

Aki úgy érzi, hogy vállalkozást szeretne indítani vagy újabb szintre szeretne lépni a meglévő cégénél, ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy előteremtse a megvalósításhoz szükséges összeget.

 

Eredményes pályázást kívánunk!