„Tízből hét kkv önerőből teremti elő a működéséhez szükséges anyagi forrásokat, kettő bankkölcsönt vesz fel, egy pedig európai uniós támogatásokhoz folyamodik” – nyilatkozta 2018 áprilisában Florin Jianu, a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának elnöke.

Ebből is világosan látszik, hogy a hazai kkv-knak csak 1%-a pályázik, annak ellenére, hogy közel 42 milliárd eurónyi keret áll Románia rendelkezésére az Európai Unió 2014–2020-as költségvetési időszakában.

Mi lehet az oka az érdektelenségnek?

Többek között az információhiány, a pályázati rendszer bonyolultsága, sőt gyakran a másoktól hallott, kritikus hangnemű vélemények is eltántorítják az esetleges érdeklődőt.

 

Mi a célja az EU-nak a pályázatokkal?

A kkv-k az európai vállalkozások több, mint 95%-át teszik ki, ezért az Európai Unió nem hunyhat szemet a támogatásuk, fejlesztésük fölött.

A pályázatokban szereplő pénzösszegekkel újításra, azaz innovációra és munkahelyteremtésre ösztönzi a vállalkozókat.

Emellett hozzájárul a veszteséges ágazatok (például agrárszektor), az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés támogatásához, ugyanakkor a külföldi piacokon való bemutatkozást is elősegíti.

 

Mikor érdemes pályázni?

Egyebek mellett akkor, ha a vállalkozásnak valamilyen eszközre van szüksége, elavulttá váltak az informatikai berendezései, korszerűsítésre, átalakításra vár a telephelye, új telephelyet akar létesíteni, esetleg a termékeit, szolgáltatásait szeretné fejleszteni.

De akkor is jól jöhet a pályázati pénz, ha új alkalmazottakat toborozna vagy a meglévőket küldené el továbbképzésre.

Egyelőre legtöbben önerőből próbálnak boldogulni, még akkor is, ha éveken keresztül éjt nappallá téve dolgoznak, arra hajtva, hogy előteremtsék a terveik megvalósításához szükséges összegeket.

Amennyiben a vállalkozó vissza nem térítendő támogatásból szeretné finanszírozni a különféle beruházásait, szinte elengedhetetlen egy jól körvonalazott terv, amelyhez fel kell kutatni a megfelelő pályázati kiírást.

 

Egy évtized mérlege

Románia 2007-es EU-s csatlakozása óta több ezer vállalkozó pályázott, így fél áron vagy harmadáron juthatott hozzá korszerű gépekhez, technológiákhoz és eszközökhöz.

Nagyrészük de minimis, vagyis csekély összegű támogatásokért folyamodott, ami azt jelenti, hogy legfeljebb 200 ezer eurót kapott a kiírótól.

Az elnyert összeget többek között termelésre,  különböző szolgáltatásokra, vidékfejlesztésre, kutatás-fejlesztésre, marketingre, nemzetközi piacokra való kilépésre, illetve falusi turizmus fejlesztésére fordították a sikeresen pályázók.

Voltak olyan kiírások, amelyek által maximum 1,5 millió eurós támogatáshoz lehetett jutni, az elnyert összegből pedig egyebek mellett telephelyfejlesztést, eszközbeszerzést, ipari tevékenységeket finanszíroztak a cégek.

A legnagyobb összegeket a több mint 1,5 millió eurós kiírásoknál lehetett elnyerni, amelyet a pályázók a turizmus vagy az energetikai szektor fejlesztésére költöttek el.

 

A vállalkozások köre sokrétű

Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy szinte bármelyik üzleti ötlethez lehet találni pályázati kiírást, a támogatott tevékenységek listája pedig rendkívül hosszú.

Az elnyert összegekből eddig többek között virágkertészetet, mezőgazdasági ültetvényeket, gyümölcsöst, halgazdaságot, szőlőültetvényt, pékséget, tejüzemet, bútorgyárat, autószervizt, cipőgyárat, óvodát hoztak létre, és még nem is volt szó a különféle fejlesztésekről, beruházásokról, amelyek ugyancsak elősegítették egy-egy vállalkozás fejlődését.

Nem feledkezhetünk meg a már említett munkahelyteremtésről: egy 2017. májusi adat szerint a 2007-es EU-s csatlakozás óta 51 ezer új munkahelyet hoztak létre az uniós pályázatoknak köszönhetően.

 

Buktatók, amelyekkel sokan nem számolnak

A vállalkozónak mindenképpen ismernie kell a kiírás tartalmát, ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem elszámolható költségeket is beír a pályázatba.

Ezek közé tartoznak a jövedéki termékek költségei (alkohol, dohányáru), adó-, járulék-, illeték- és vámtartozások, sőt a jutalom/prémium, végkielégítés sem elszámolható.

Szintén fontos, hogy a pályázónak legyenek rendben a kötelező módon csatolandó papírjai, sőt annak is nézzen utána, hogy mekkora önerőre van szükség a projekt lebonyolításához.

Ugyanakkor csak olyan dolgokat vállaljon az üzleti tervben, amelyeket 100%-ban teljesíteni tud, különben megtörténhet, hogy vissza kell fizetnie az elnyert összeget.

 

Ki segíthet?

Sok vállalkozó egyedül írja meg a pályázatot, esetleg rábízza egyik alkalmazottjára a munkát.

Ha úgy érzi, hogy nem tud megbirkózni az időigényes feladattal, forduljon egy szakemberhez, aki eligazítja a pályázatírás útvesztőiben.

Fontos, hogy olyan pályázatírót válasszon, aki valóban érti a dolgát, nem pedig a hangzatos, meg nem valósított ígéretek mestere.

 

A vissza nem térítendő támogatások mentőövet jelenthetnek a túlélésért küzdő, illetve fejlesztési terveket szövögető vállalkozásoknak.

A befektetésekhez szükséges anyagi forrást önerőből is elő lehet teremteni, de számos áldozattal, lemondással jár, sőt még így sem garantált a siker.

 

Vissza nem térítendő támogatással – legyen az bármekkora mértékű – sokat spórolhat a vállalkozó, az így megtakarított pénzt pedig újabb fejlesztésekre fordíthatja.

Ehhez azonban átláthatóbb pályázati rendszerre, szakszerű segítségre és életképes ötletre van szükség.

 

Sikeres pályázást kívánunk ötletei megvalósításáshoz!