A fanyalgók ingyenpénzként, afféle bűnös dologként emlegetik a vissza nem térítendő támogatást, amiért a kisujját sem kell mozdítania a vállalkozónak.

Akik viszont belevágnak, jól tudják, hogy korántsem olyan könnyű megszerezni a pályázatban igényelt összeget, sőt a vállalt feladatok – megvalósítás, árbevétel, létszám, határidő stb. – teljesítése sem annyira egyszerű, de lehetetlen sem, kitartástól, hozzáállástól is nagyon függ.

De mit is takar a vissza nem térítendő támogatás fogalma? Sikeres elbírálás esetén a kedvezményezett, vagyis a támogatásban részesülő személy olyan pénzösszeget kap, amit nem kell visszafizetnie.

Mondhatni a legjobb dolog, ami egy vállalkozással történhet, mivel ilyen módon számos olyan korszerű technológiához, tudáshoz, beruházáshoz jut, amit önerőből jóval nehezebb lenne megvalósítani.

 

Mi a vissza nem térítendő támogatás célja?

 

Egy-egy eredményes pályázatnak köszönhetően növekedik a gazdaság, vagyis az adott társadalomban javul a megtermelt javak és szolgáltatások minősége, ugyanakkor új munkahelyek jönnek létre, aminek következtében csökken a munkanélküliség.

Vegyünk példaként egy vállalkozót, aki vissza nem térítendő támogatásból gyárat építtet az ország egyik elmaradott régiójában, gépeket vásárol és alkalmazottakat toboroz a környékről. Ha országos szinten nem is, de a régióban biztosan haszna lesz a tevékenységének.

 

 Vissza nem térítendő uniós támogatások

 

Az Európai Unió számos projekt megvalósulását finanszírozza pályázati úton odaítélhető, vissza nem térítendő támogatások formájában.

Ezeknek köszönhetően a kevésbé fejlett tagállamok – köztük Románia is – kihasználhatják a lehetőségeket többek között a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a kutatás és innováció, valamint a város- és regionális fejlesztés területén.

Az EU folyamatosan ellenőrzi a források felhasználását, nagy hangsúlyt fektetve az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra.

Az uniós programok közé soroljuk a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (Programul Național de Dezvolare Rurală – PNDR) kiírásait, amelyek között vannak mezőgazdasági, illetve nem mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozóknak kiírt pályázatok, továbbá a Regionális Operatív Programot (POR), amely a mikrovállalkozásokat és a kkv-kat is támogatja.

 

Vissza nem térítendő hazai támogatások

 

A hazai programok közül idén visszatér a 2017-ben népszerű Start-up Nation program, amelynek keretében most azok is pályázhatnak, akiknek tavaly valamilyen okból kifolyólag nem sikerült nyerni.

Továbbá újra lesz a kereskedőknek, illetve kisiparosoknak szóló pályázat is.

A hazai programokra egyébként néhány hónapot szánnak a kiírók, továbbá a megpályázandó összeg is kevesebb, mint az európai uniós kiírásoknál.

A vissza nem térítendő támogatások mértéke viszont gyakran meghaladja az uniós támogatások mértékét, tehát az önrész is sokkal kisebb.

 

Nem mindegyik támogatás 100%-os

 

A legnépszerűbbek azok a kiírások, amelyek által 100%-os vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni; ilyen volt 2017-ben a Start-up Nation és a Diaspora Start-up nevű program.

Előbbinél 44.000 eurós vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak azok, akik 2017. január 1. után jegyeztették be a vállalkozásukat, utóbbinál pedig 40.000 eurós támogatást igényelhettek a külföldön élő, hazatérést fontolgató, vállalkozókedvű fiatalok.

Ugyanakkor létezik egy finanszírozási program a fiatal gazdálkodók számára (PNDR 6.1), amely szintén 100% nem visszatérítendő támogatást nyújt, és legfeljebb 50.000 eurót kaphat a kérelmező, két részletben

Más esetekben a támogatások mértéke 50%, 70% vagy akár 90%-os, ami azt jelenti, hogy hiányzó összeget önerőből vagy banki kölcsönből kell fedezze a pályázó.

 

Mi kell megelőzze a pályázat benyújtását?

 

Akkor lesz igazán sikeres egy projekt, ha egy már meglévő ötlethez keresnek pályázatot, és nem a kiírás alapján születik meg az ötlet.

Amennyiben a jelentkező meggondolatlanul, minden előzetes felmérés nélkül vág bele a programba, előfordulhat, hogy olyan dolgokat ígér meg, amelyeket képtelen teljesíteni.

Például nem becsüli fel, hogy mekkora költséggel jár 5-6, esetleg 10-20 ember alkalmazása, a pályázattal elnyert összeg pedig véges.

Épp ezért mindenekelőtt egy jól kidolgozott üzleti tervre van szükség, amelynek az összeállításában egy szakember vagy tanácsadó cég is sokat segíthet.

 

Kik pályázhatnak?

 

A hazai és európai uniós kiírásokra egyebek mellett engedélyezett magánszemélyek (PFA), családi vállalkozások (IF), korlátolt felelősségű kezdő társaságok (SRL-D), kft.-k (SRL) pályázhatnak.

Vannak kizárólag kezdő vállalkozásoknak kiírt pályázatok, illetve olyanok, amelyek a több éve bejegyzett cégeket célozzák meg.

Előbbi kategóriába tartozik a már említett Start-up Nation, valamint a Diaspora Start-up nevű program, míg utóbbi része a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére kiírt pályázat, amelyre azok a gazdálkodók jelentkezhetnek, akik legalább egy éve tulajdonosai egy kisgazdaságnak, továbbá a városon működő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szánt pályázatok.

 

 

Mire lehet pályázni?

 

A mezőgazdasági pályázatok révén többek között állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok, illetve kertészetek létrehozására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá telkek, gépek vásárlására és az állatállomány bővítésére lehet pályázni.

A nem mezőgazdasági tevékenységet végzők orvosi vagy állatorvosi szolgáltatásra, szálláshelyek létesítésére, termelőegységek létrehozására/fejlesztésére, különböző szolgáltatásokra is pályázhatnak.

Ezenkívül az elszámolható költségek közé tartoznak a marketingköltségek, a kommunikációs szolgáltatások, a jogi és tanácsadói, a könyvviteli költségek stb.

 

Hol lehet információkat szerezni a vissza nem térítendő támogatásokról?

 

A keresésben sokat segíthetnek a szakminisztériumok honlapjai, a pályázatfigyelő internetes oldalak, valamint a szaktanácsadó cégek/központok.

Többek között ajánlott megnézni az Európai Alapok Minisztériuma (www.fonduri-ue.ro), a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (pndr.ro), az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős minisztérium (www.imm.gov.ro) honlapját, de a https://startupnation.aippimm.ro/ internetes oldal is sokat segíthet, főként azoknak, akik a Start-up Nation program részleteire kíváncsiak.

 

Kitől lehet segítséget kérni?

 

Mivel nem egyszerű egy átlátható üzleti terv összeállítása, illetve a mellékletekre is fokozottan kell figyelni, érdemes felkeresni a pályázatíró tanácsadót vagy egy pályázati tanácsadással foglalkozó céget.

Az esetek nagy százalékában az első megbeszélés ingyenes, így az érdeklődő anyagi ráfordítás nélkül és első kézből kaphat információkat arról, hogy pontosan mire is érdemes figyelni egy-egy pályázati kiírásnál.

 

Miért kell figyelni a mellékletekre?

 

Mindegyik pályázatnál vannak kötelezően csatolandó mellékletek, ezek közül egyesek hiánya nem pótolható.

Ezek közé tartozik a 30 napnál nem régebben kiállított, hiteles cégnyilvántartás vagy bírósági/hatósági igazolás, amely azt igazolja, hogy valóban bejegyezték a vállalkozást. Egyéni vállalkozóknál az érvényes vállalkozói igazolvány másolatát is elfogadják.

Szükség van még az aláírási címpéldányra, árajánlatokra, a pénzforgalmi számlaszám igazolására, az adószám igazolására alkalmas dokumentumra, és sok esetben az éves beszámolóra (mérlegre, eredménykimutatásra), amelyből kiderül, hogy miként gazdálkodott a vállalkozás a legutóbbi lezárt pénzügyi évben.

Emellett szükség van egy nyilatkozatra, amely a pályázatban megadott információk és a benyújtott mellékletek valódiságát és hitelességét igazolja.

 

 

Mikor lehet szó hiánypótlásról?

 

A kiíró először formai szempontból ellenőrzi a pályázatokat, és kiszűri azokat, amelyek hiányosak és érvénytelenek.

Amennyiben a pályázó hiányosan vagy nem megfelelően töltötte ki a pályázati adatlapot és a mellékleteket, elektronikus levelet kap a kiírótól, amelyből kiderül, hogy pontosan mit és meddig kell pótolni.

Pályázattól függően a hiánypótolható dokumentumok közé tartozhat az éves beszámoló és az adószám igazolására alkalmas dokumentum, míg legtöbb esetben nem pótolható a bírósági/hatósági igazolás, az aláírási címpéldány és a nyilatkozat hiánya.

Ha a pályázó nem figyelt ezeknek a kitöltésére, vagy nem csatolta a kötelező mellékleteket, már az első körben kiesik.

 

Hogyan történhet a pénz folyósítása?

 

A pályázó kétféleképpen, előfinanszírozással és utófinanszírozással juthat az elnyert összeghez.

Az előfinanszírozás azt jelenti, hogy miután a nyertes megköti a szerződést a támogatóval, a szerződésben foglalt határidőn belül előre megkapja az elnyert összeg teljes vagy egy bizonyos részét.

Ebből finanszírozza a pályázatban leírt vállalásait, majd a projektidőszak végén elszámol arról, hogy mire költötte el a pénzt.

Az utófinanszírozásos pályázat főleg azoknak javasolt, akik meg tudják előlegezni a pályázaton elnyerhető összeg száz százalékát vagy annak egy részét.

Az ilyen pályázatoknál a kiíró csak a projekt megvalósulása után fizet, természetesen, ha rendben találta a pénz felhasználásáról szóló beszámolót és a pénzügyi elszámolást.

 

Mi vár a pályázóra a sikeres elbírálás után?

 

Tulajdonképpen akkor kezdődik az igazi kaland. Aláírja a szerződést a kiíróval, megvásárolja a pályázatban vállalt eszközöket, megkezdi a beruházásokat, elküldi a teljesítést igazoló beszámolót a megadott határidőig.

Ha egyedül nem megy, a pályázatíró vagy a pályázati tanácsadó cég ebben is segíthet.

Az a lényeg, hogy kövesse azokat a lépéseket, amelyeket az üzleti tervben is leírt, ellenkező esetben még az is megtörténhet, hogy vissza kell fizetnie a pénzt.

 

Ahogy a fent leírtakból is kitűnik, nem egyszerű vissza nem térítendő támogatásokra pályázni, de aki előre tudja, hogy mit akar, kitartó, megbízható, és a segítségkérést sem tartja megvetendőnek, jó eséllyel akkora összeghez juthat, amelyből megvalósíthatja az álmát, sőt másoknak is sokat segíthet.

 

Mindenkinek sok sikert kívánunk céljai eléréséhez!