Több tízezer vállalkozást lendítettek fel a vissza nem térítendő támogatások

 

Megéri pályázni? Mit nyer az, aki a híresztelések ellenére mégis belevág?

Van esélye arra, hogy megvalósíthassa az ötleteit?

Ezek a kérdések szinte minden egyes vállalkozóban vagy vállalkozásindítás felé kacsingató személyben megfogalmazódnak, amikor megjelenik egy-egy hazai vagy Európai Uniós pályázati kiírás.

Legtöbbször a pozitív példák oszlatják el a kételyeket, olyan vállalkozók történetei, akiknek sikerült elmozdulni a holtpontról.

 

1. Visszapillantás az elmúlt évekre

 

1.1. A KKV-k az élen

 

A pozitív példák létezését az Európai Alapok Minisztériuma (MFE) által 2018 novemberében közzétett adatok is alátámasztják, miszerint Romániának mintegy 20,3%-os a lehívási aránya (az előfinanszírozásokat és a törlesztéseket beleértve) az Európai Uniós, közel 23%-os átlaghoz képest a 2014–2020-as fejlesztési időszakban.

Ez idő alatt összesen 2,9 milliárd eurónyi összeget fizettek ki az Európai Alapok Minisztériuma, valamint a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium (MDRAP) által kezelt Regionális Operatív Programok haszonélvezőinek.

A legtöbb támogatást a kis- és középvállalkozásokat mozgósító programban hívták le (83,78%), míg a legkevesebbet a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban (0,57%).

 

1.2. Sikerek a Központi Fejlesztési Régióban

 

Ugyancsak pozitív mérlegről számolt be a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség, amely november közepén az elmúlt húsz évre vonatkozóan hozott nyilvánosságra adatokat egy általa szervezett konferencián.

A Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyéket tömörítő Központi Fejlesztési Régióban számos magáncég használta ki a pénzalapok nyújtotta lehetőségeket, több mint 305.000 ember tartotta meg a munkahelyét, és 7000-nél többet alkalmaztak a vissza nem térítendő támogatásokat elnyerő cégeknél, amelyek száma meghaladja az 1200-at.

Természetesen nemcsak a vállalkozások, hanem többek között az iskolák, a kórházak, a járóbeteg-rendelők is nyertek a lehívott Európai Uniós pénzalapokból, ugyanakkor megyei utakat, illetve városi utcákat is korszerűsítettek az illetékesek.

 

1.3. Néhol már kimerültek az alapok

 

Összesen 3025 nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozás írt alá támogatási szerződést a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökséggel (AFIR) a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) 6.2-es, illetve 6.4-es alintézkedése keretében.

A sikeres pályázóknak 271 millió értékű vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda az elbírálók, az összeget pedig egyebek mellett orvosi vagy állatorvosi szolgáltatások indítására, fejlesztésére, termelési, kézműves, valamint turisztikai tevékenységekre, falusi szálláshelyek létesítésére lehetett fordítani.

Sokak bánatára e két népszerű programban már kimerültek a pénztartalékok a 2014–2020-as fejlesztési időszakra, így az érdeklődők új lehetőségek után kell nézzenek. Szerencsére azokból is van jó néhány.

 

1.4. A fiatal mezőgazdászok is örülhettek

 

A Nemzeti Vidékfejlesztési Program 6.1-es alintézkedése is népszerű volt a 2014–2020-as fejlesztési időszakban.

Az érdeklődők 582 millió eurót meghaladó támogatásra pályáztak, a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) pedig több mint 11.000 támogatási szerződést írt alá velük megközelítően 421 millió euró értékben (beleértve a 2007–2013-as fejlesztési időszakból „megörökölt” projekteket is).

Az elektronikusan leadott támogatási kérelmekből kiderült, hogy a fiatal mezőgazdászok jó része kertészeti beruházásokra, szántóföldi növények termesztésére, illetve állattenyésztésre költené az elnyert összeget.

A kiírók így próbálják ösztönözni a generációváltást a mezőgazdaságban, mivel jelenleg a szakképesítés hiánya, illetve a gazdálkodói réteg elöregedése hátráltatja a többi EU-s országhoz való felzárkózást.

 

 

1.5. A kisgazdaságokat is fejlesztik

 

2015 és 2018 között 17.055 pályázatot adtak le a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökséghez (AFIR) a 6.3-as alintézkedésnek köszönhetően.

Az illetékesek közel 169 millió euró értékben írtak alá támogatási szerződéseket a kistermelőkkel (a 2007–2013-as fejlesztési időszakból „megörökölt” projekteket is beleszámolva).

A méhészeti ágazat képviselői voltak a legaktívabbak, összesen 4725 támogatási kérelmet nyújtottak be.

A növény- és állattenyésztésre szakosodott vegyesgazdaságok, a kertészetek, valamint a tejelő szarvasmarhák tenyésztésével foglalkozó kistermelők közül ugyancsak sokan pályáztak a vissza nem térítendő támogatásokra.

A népszerűségi lista sereghajtói között szerepel a sertés-, a húsmarha-, illetve a baromfitenyésztés; az ezzel foglalkozó kistermelők 85, 45, illetve 24 pályázattal jelentkeztek.

A kisgazdaságok fejlesztésére 100%-ban vissza nem térítendő támogatást írtak ki 15.000 euró értékben.

Az összeg 75%-át nem sokkal a támogatás jóváhagyását követően, 25%-át pedig legfeljebb három évvel a finanszírozási szerződés aláírása után kapják meg az arra jogosultak.

Egyébként Románia 2018-ban több mint 1,2 milliárd eurót hívott le az Európai Uniós pénzalapokból a vidékfejlesztésre a Nemzeti Vidékfejlesztési Program keretében, amellyel eléri, sőt jó eséllyel meg is haladja az 50%-os lehívási arányt.

 

2. A 2018-as esztendő sikerei

 

2.1. Ösztönzik a kereskedelmi és a szolgáltatási tevékenységeket

 

Idén több mint ezren jelentkeztek a legalább egy éve működő, kereskedelemmel vagy szolgáltatással foglalkozó kis- és középvállalkozásokat megcélzó kiírásra (Programul Comerț și Servicii 2018).

A rendelkezésre álló 49.949.000 lejből végül 194 projektet támogattak, 30 projekt pedig várólistára került.

Az elbírálásnál – főként az egyenlő pontszámoknál – sokat nyomott a latban az újonnan létrehozott munkahelyek száma, de az átlagos alkalmazotti létszámot (2017. december 31-én), az önrész arányát, illetve a jelentkezés időpontját is figyelembe vették.

Az idei eredmények tükrében kijelenthető, hogy csak azok voltak igazán esélyesek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére, akik az üzleti terv szerint legalább hat személy alkalmazását tervezték; 1-2 új beosztottal nem lehetett labdába rúgni.

 

2.2. A kisiparosok is pályázhattak

 

2018-ban is nagy volt az  érdeklődés a kisiparosok számára kiírt pályázat iránt.

Az elbírálók összesen 606 élelmiszer-, valamint feldolgozóiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozás pályázatát ellenőrizték, és ebből 283 kapta meg a legmagasabb pontszámot (100).

Az egyenlő pontszámok esetén egyebek mellett megnézték, hogy az illető cég mennyi munkahelyet akar teremteni, hány hátrányos helyzetű személyt/munkanélkülit/2012 után végzett egyetemistát alkalmazna, mekkora önrésszel rendelkezik, illetve volt-e jelentős profitja 2017. december 31-én.

A 100-nál kevesebb pontot gyűjtő cégeknek nagyon halvány vagy semmi esélyük sem volt arra, hogy elnyerjék a közel 100.000 euró értékű, legfeljebb 450.000 lejes vissza nem térítendő támogatást.

Végül 165 olyan cégnél örülhettek a sikeres elbírálásnak, ahol az üzleti terv szerint legalább 5 és legfeljebb 20 embert fognak alkalmazni teljes munkaidőben.

 

 

3. A jövő is biztató

 

3.1. Folytatódik a Start-up Nation

 

Az előzetes tervek szerint hamarosan lehet jelentkezni a népszerű programra, amely 2017-ben közel 19.300 céget mozgósított; végül 8444-el írtak alá támogatási szerződést.

A programnak köszönhetően 21.000 személyt alkalmaztak, közülük 16.000-en tavaly fejezték be az egyetemi tanulmányaikat vagy munkanélküliek voltak.

Ugyancsak nem mellékes, hogy a projektek 40%-át vállalkozó nők nyújtották be.

Továbbra is a kereskedelmi társaságként működő, 2017. január 30. után bejegyeztetett kis- és középvállalkozások pályázhatnak, a teljes összeg pedig 2 milliárd lej lesz.

Ez legfeljebb 10.000 cégre lesz elegendő.

A 100%-ban támogatható költségek közé sorolják a termeléshez szükséges gépek és felszerelések beszerzését a hozzájuk tartozó szoftverrel együtt, de a különféle haszonjárműveket, számítógépeket, irodák és termelési felületek bérleti díját, illetve a pályázat megírására kifizetett tanácsadási díj költségeit is el lehet számolni.

Fontos, hogy a pályázó cégnek ne tartozzon az államnak, és ne álljon csődeljárás vagy felszámolás alatt.

Az üzleti környezetértkereskedelemért és vállalkozásokért felelős miniszter, Ștefan Radu Oprea szerint az új kiírásban több mint 30.000 projekttel fognak pályázni.

 

 

3.2. Más kiírások is lesznek a jövőben

 

Annak sem kell csüggednie, aki esetleg lemarad a Start-up Nation-ról, mivel 2019-ben is kiírják a kereskedelmi és szolgáltatási, illetve a kisiparosítási pályázatot, sőt a népszerű 2.2 Regionális Operatív Program is visszatér.

Utóbbiban olyan , inkább városi kis- és középvállalkozások pályázhatnak, amelyeket legkésőbb 2017. január 3-án alapítottak és nyereséggel zárták az elmúlt évet.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke 45–70% között mozog a régiótól, illetve a cég nagyságától függően.

Ezenkívül érdemes majd figyelni az Európai Unió mezőgazdasági költségvetéséből finanszírozott programra, amely összesen 172,5 millió euróval támogatja azokat, akik népszerűsíteni szeretnék a mezőgazdaságból származó élelmiszereket.

Az elkövetkező három évben 79 kampányt bonyolítanak le egyebek mellett a tejtermékekre, az olívaolajra, a zöldségekre és a gyümölcsökre összpontosítva.

Ugyancsak fejleszteni szeretnék a romániai szőlő- és borágazatot; 2019 és 2023 között 240 millió eurós támogatás áll majd az érintettek rendelkezésére, a tervek szerint.

2018 december 17-től az IT-szektor vállalkozói pályázhatnak az egész országból, beleértve Bukarestet és Ilfov megyét.

A kiírók több mint 29 millió euróból gazdálkodnak, a benyújtási határidő pedig 2019. február 14-e.

Nem hagyható ki a csupán nőknek kiírt pályázat, amelyre november 14-től jelentkezni a www.aippm.ro  oldalán.

Tulajdonképpen ezzel a programmal szeretnék vállalkozásindításra, -fejlesztésre ösztönözni a nőket, akik egyúttal a vállalkozói készségeiket is erősíthetik.

 

A felsorolt példák is bizonyítják, hogy a híresztelések és a hazai bürokrácia ellenére számos kapu áll nyitva a vállalkozók előtt, csak meg kell találni a testhezálló kiírást.

Ha ez megvan, akkor nem ajánlott habozni vagy megvárni a következő alkalmat, mert sosem lehet tudni, hogy lesz-e egyáltalán, ugyanakkor a pénzügyi keret is véges.

Az eligazodásban, illetve a rendelkezésre álló összegek lehívásában sokat segíthet egy pályázatírásra szakosodott cég, amely az esetek többségében ingyenes szaktanácsadást nyújt a finanszírozási rendszerrel és a különféle programokkal kapcsolatban, illetve megvizsgálja a nyerési esélyeket is.

Mindent összevetve érdemes megragadni a lehetőséget, főként akkor, ha valakinek életképes, jól kivitelezhető ötlete van.

 

Sikeres pályázást kívánunk mindenkinek!