Számos fiatalt foglalkoztat saját cég indításának a gondolata: magának dolgozzon és ne mások igáját húzza. A szükséges finanszírozási források szűkössége miatt azonban nem mindenkinek sikerül ezt az álmát valóra váltania. Olvashattunk több uniós programról is, amelyek a fiatal vállalkozó szellemű embereket segítik, de sokszor túl összetett és elhúzódó a folyamat. Jó hír azonban, hogy létezik több kisebb kormányprogram is, amelyek szintén ezt az űrt szeretnék pótolni.

Az egyik ilyen kisebb összegű projekteket támogató program a „Programul pentru stimularea înfiinÈ›ării È™i dezvoltării microîntreprinderilor de către întreprinzătorii tineri”, azaz a fiatal vállalkozásokat támogató program, amelynek célja KKV-k létrehozása és fejlesztése. Ezt a kormányprogramot, illetve az általa elért eredményeket mutatjuk be röviden a következőkben.

Milyen céllal indult a program?

A pályázati útmutató szomorúan közli, hogy a szomszédos és közeli országokban minden negyedik fiatal próbálkozik vállalat indításával, míg nálunk csak minden 100-ik ifjú vetemedik ilyesmire. Ennek fő okát a pénzhiányban és a bürokráciában látják. Jelen programmal a pénzhiány problémáját szeretnék kiküszöbölni, és arra ösztönözni ezáltal a fiatalságot, hogy vállalkozásokat indítson, valamint fejlessze a vállalkozói képességét.

Pénzügyi keretek

A programra szánt keret 2011-ben és 2012-ben 21 millió lej volt, míg 2013-ban 25 millióra emelték. A pályázók legfeljebb 10 ezer eurónak megfelelő lejt igényelhetnek, ami az adott projektköltség maximum felét teszi ki.

Kik pályázhatnak?

A pályázók körét több szempontból is megszűrik, így azok tehetnek le pályázatot, akik 35 évnél fiatalabbak, korábban nem voltak vállalkozások tulajdonosai, először hoznak létre Kft.-t, valamint nem részesültek korábban támogatásban ebből a programból. A program érdekessége, hogy a pályázóknak úgynevezett kezdő Kft.-t kell létrehozniuk, azaz SRL-D-t (debutant).

Támogatástípusok

– vissza nem térítendő források legfeljebb 10 ezer euró értékben (ami az illető projekt értékének maximum 50%-át teheti ki)
– banki hitelekre adott garancia a hitel értékének legfeljebb 80%-ig, maximum 80 ezer euró értékben
– mentesülés a társadalombiztosítási illetékek fizetése alól legfeljebb 4 alkalmazott esetében
– a cégbejegyzés alkalmával esedékes cégbírósági illetékek fizetése alóli mentesülés
– tanácsadás, betanítás és más támogatás a területi irodák részéről

Az elszámolható költségekről és egyéb tudnivalókról bővebben olvashatnak az ügynökség weblapján, és ugyaninnen letölthető az útmutató is.

A gyorsaság sokat számít

Több említésre méltó tényre is fel kell hívjuk az olvasók figyelmét: a pályázatot elektronikusan kell benyújtani, azaz egy gyors regisztráció után a weblapon megjelenő űrlapot kell kitölteniük a cégadatokkal, személyes adatokkal, valamint itt kell az üzleti tervet is ismertetni. Ennek a módszernek az előnye, hogy nem kell a nyomtatással és a postázással bajlódni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy annak van esélye a sikeres pályázatra, aki a pályázat nyitása előtt már kész anyaggal rendelkezik, és a program indításakor azonnal regisztrál a weblapon és néhány órán belül el is küldi pályázatát. A keretösszeg sajnos akár egyetlen nap alatt máris kimerülhet a nagy érdeklődésnek köszönhetően, így aki később nyújtja be a pályázatát, csak pótlistára kerül – onnan pedig kevés az esély előrébb jutni.

A továbbiakban a program eredményességét vesszük górcső alá, valamint azt vizsgáljuk, hogyan teljesítettek a székelyföldi megyék.

A program eredményei

Idén – annak ellenére, hogy csak április 22-én indult a program – már teljesen le van fedve a keretösszeg. Friss statisztikai adatokkal nem tudtak szolgálni az ügynökségen, mivel még nem zárult le az idei kiírás, így csak a 2011-2012-es évekről számolhatunk be.

A pályázathoz szükséges Srl-D cégekből 2013. 03. 26-ig országos szinten 7504-et jegyeztek be, amelyekből a legtöbbet Bukarestben (798), Kolozs (810), Temes (403) és Brassó (332) megyében, a legkevesebbet pedig Giurgiu (51), Vaslui (39) és CălăraÈ™i (38) megyében. Amint a fenti felsorolásból is látszik, a legtöbb cégbejegyzés azokhoz a városokhoz kötődik, amelyek erős gazdasági potenciállal rendelkeznek, míg az alacsony cégbejegyzési számmal rendelkező megyék kevésbé „kavarnak port”. érdemes megjegyezni továbbá, hogy az ország minden megyéjében bejegyeztek ilyen típusú céget, a program ilyenképpen az ország teljes területén pozitív hatást fejtett ki, persze különböző mértékben. Az országos átlag szerint 178 cégbejegyzés esik egy megyére.

A székelyföldi statisztikák a következőképpen mutatnak (az AIPPIMM adatai alapján):

Az országban bejegyzett 7504 SRL-D-ből 2588 jelentkezett a programba, ez a szám jelzi a program sikerességét. A jelentkezők közül 1560 hitelt is igénybe vesz, míg 1028 csak önerőből finanszírozza a projektet. A programra való jelentkezés megyénként eltérő mértékben zajlott: Olt, Kovászna, Vâlcea és Arad megyében a bejegyzett cégek 40-41%-a jelentkezett a programba; Maros, Buzău, Brassó, DâmboviÈ›a, ArgeÈ™, Fehér, Vaslui, Temes, Vrancea, Tulcea, Brăila, IaÈ™i, IalomiÈ›a, Szilágy, Hargita, Kolozs, Prahova, Bihar, Szatmár, NeamÈ› valamint Konstanca megyében 30-39%-ot ért el a jelentkezők aránya, és 20-29%-ot BotoÈ™ani, Beszterce-Naszód, Dolj, Bákó, Ilfov, Máramaros, Teleorman, Galac, Szeben, Gorj, Giurgiu megyékben és Bukarestben. A legtöbb céget Krassó-Szörény megyében jegyezték be, a részvételi arány itt 43%-volt, míg CălăraÈ™i, MehedinÈ›i, Hunyad és Szucsáva megyében csak 16-19%-ot ért el az arány. Kovászna megyében 40%, Hargita megyében 37% és Maros megyében 30% volt a pályázatban résztvevő Srl-D cégek aránya.

Az üzleti tervek átlagos sikerességi rátája 60% feletti, a legjobbak Szatmár, Temes és Brassó megyéből, valamint Bukarestből érkeztek (több mint 80%-os sikerráta). A pályázók felkészültségét tükrözi az, hogy 32 megyében értek el több mint 50%-os sikerrátát, míg a leggyengébben Vaslui megye szerepelt a maga 8 százalékával.

Az átlagos visszautasítási arány 23%. A leggyakrabban előforduló visszautasítási okok a következők voltak: az eligibilis költségek kevesebb mint 40%-át fordították beruházásra, pénzügyi becslések hiánya, a hitelt igénybevevő vállalatok esetén nem teljesült az 50%-os hitelarány, az üzleti tervben szereplő adatok és információk összefüggéstelenek. A legnagyobb visszautasítási arány Vaslui (85%), Szucsáva (77%) és MehedinÈ›i (64%) megyét sújtotta. Alacsony, mintegy 5-19%-os visszautasítási arány volt Szatmár, Kolozs, Kovászna, Maros, Galac, Brassó, Szilágy, Temes és MehedinÈ›i megyékben, és további 29 megyében regisztráltak 21-57%-ot. Kovászna megyében 77%-os sikerráta volt, míg Hargita megyében 63%, Maros megyében pedig 49%.

A bejegyzett Srl-D cégek közül 3432 vállalat összesen 10 100 új munkahelyet létesített, ami 3 munkahely/cég átlagot jelent. A legtöbb állást Bukarestben (1000), valamint Kolozs (1099), Temes (453), Máramaros (437) és Brassó (420) megyében hozták létre. A legtöbb munkahelyet létrehozó cégek számát és toplistáját az alábbi ábra szemlélteti:

Maros megye az országos 7-ik, Hargita megye a 25-ik és Kovászna megye a 40-ik. Idén május 28-ig 1036 Srl-D nyújtotta be a pályázatát. A megyei statisztikák még nem elérhetőek, de a területi központok szerinti bontást be tudjuk mutatni:

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Kovászna megye a brassói központhoz tartozik, míg Hargita és Maros megye a marosvásárhelyi központhoz.

Az adatok alapján az látszik, hogy Kolozs megye idén is nagyon aktív, viszont a székelyföldi megyék is jól teljesítenek, hiszen végig a középmezőnyben voltak, sőt néhány statisztika szerint Kovászna megye még az elsők közé is beférkőzött. Mindezek alapján el lehet mondani, hogy érdemes pályázni, viszont jól fel kell készülni és idejében el kell készíteni az üzleti tervet, hogy a következő programindításkor azonnal tudjunk reagálni a kiírásra.

forras: morfondir.ro