Szinte nincs olyan ötlet, amelyet nem lehetne megvalósítani az Európai Uniós pénzforrásokból, csak meg kell találni a testhezálló pályázati kiírásokat. A 2007. január elsejei Európai Uniós csatlakozás után Románia is jelentős összegeket hívott le a rendelkezésére álló pénzalapokból, addig az előcsatlakozási alapokat vehette igénybe.
ISPA, PHARE és SAPARD
Ezek olyan pénzügyi források voltak, amelyekkel az EU segítette a tagjelölt államokat a csatlakozáshoz való felkészülésben. Az ISPA-program az infrastruktúrafejlesztést és a környezetvédelmet, a PHARE többek között az emberierőforrás-fejlesztést, a SAPARD pedig a mezőgazdasági és vidékfejlesztést segítette elő. 2007-től az IPA nevű előcsatlakozási támogatási eszköz helyettesíti a már említett programokat.
Egy új szakasz kezdődött
2007 januárjától 2016. november 30-ig Románia 40 és fél milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást hívott le Brüsszelből – írta korábban a HotNews.ro hírportál. A csatlakozással egyszerre kezdődött a 2007–2013 közötti, 7-es számú keretprogram – Románia számára ez volt az első –, amelyben több mint 37 milliárd eurót sikerült lehívni.
A legújabb, 2014–2020-as időszakra meghirdetett keretprogramban közel 43 milliárd euró áll Románia rendelkezésére, amelyből csaknem 3 milliárd euró a kis- és közepes vállalkozásoknak van szánva. A legelső keretprogramot egyébként 1984–1987 között indították el a tagállamok gazdasági fejlődésének fellendítése miatt.
Az elmúlt több mint tíz évben számos vidékfejlesztési, turisztikai projektet sikerült megvalósítani, közutakat, vasutakat korszerűsítettek, építettek, emellett körülbelül 51 000 új munkahely jött létre a kis- és középvállalkozásoknak kiírt programoknak köszönhetően.
Követendő példák
2008-ban például két marosvásárhelyi fiatalember informatikai céget alapított 600 000 euróból, amelyből 200 000 euró vissza nem térítendő támogatás volt. Kezdettől fogva úgynevezett ERP-, vagyis vállalatirányítási rendszereket szállítanak a hazai és külföldi megrendelőknek, a munka pedig egy korszerű, jól felszerelt székhelyen zajlik. Eleinte ketten dolgoztak, ma viszont az alkalmazottak száma meghaladja a húszat.
Marosvásárhelytől 245 km-re, a Neamți megyei Roman városában az egyik cég uniós forrásokból vásárolt precíziós, azaz nagy pontosságú mechanikai feldolgozógépeket. Azóta számos neves vállalattal dolgozott és dolgozik együtt, 2013-ban például az alkalmazottai állították elő a Renault Forma–1-es versenyautóinak néhány alkatrészét, amelyek egyike világbajnoki címet nyert. Az uniós támogatás révén új munkahelyeket teremtett, ugyanakkor a termékek és szolgáltatások minőségén is sokat javított.
Kakukktojás
Bár nem céges projekt, mindenképp követendő a Máramaros megyei Alsóvárca (Oarța de Jos) település példája, ahol 400 000 euró értékű európai uniós támogatásból szabóműhelyt nyitott a helyi polgármesteri hivatal. Az összegből felújítottak egy épületet, varrógépeket vásároltak, majd néhány hónappal az indulás után önfenntartó lett a műhely; jelenleg negyven alkalmazottja van.
Vadászni kell a lehetőségeket
Mindent egybevetve ezentúl is számos lehetőség vár azokra, akik végre szeretnék megvalósítani az ötleteiket. Többek között figyelni kell az Európai Alapok Minisztériumának honlapját – www.fonduri-ue.ro –, vagy ajánlott felkeresni a pályázatírással foglalkozó cégeket, amelyek sok esetben személyre szabott, ingyenes tanácsadást is nyújtanak az érdeklődőknek. Mindenképp érdemes kihasználni a rendelkezésre álló pénzösszegeket.
Ne szalasszák el a finszírozási programok által kínált lehetőségeket. Kövessék a szakoldalakat, vegyenek részt az ingyenes konferenciákon, hogy minél több hasznos információt szerezzenek az uniós és hazai pályázati lehetőségekről.