Szinte nincs olyan ötlet, amelyet nem lehetne megvalósítani az Európai Uniós pénzforrásokból, csak meg kell találni a testhezálló pályázati kiírásokat. A 2007. január elsejei Európai Uniós csatlakozás után Románia is jelentős összegeket hívott le a rendelkezésére álló pénzalapokból, addig az előcsatlakozási alapokat vehette igénybe.

ISPA, PHARE és SAPARD

Ezek olyan pénzügyi források voltak, amelyekkel az EU segítette a tagjelölt államokat a csatlakozáshoz való felkészülésben. Az ISPA-program az infrastruktúrafejlesztést és a környezetvédelmet, a PHARE többek között az emberierőforrás-fejlesztést, a SAPARD pedig a mezőgazdasági és vidékfejlesztést segítette elő. 2007-től az IPA nevű előcsatlakozási támogatási eszköz helyettesíti a már említett programokat.

Egy új szakasz kezdődött

2007 januárjától 2016. november 30-ig Románia 40 és fél milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást hívott le Brüsszelből – írta korábban a HotNews.ro hírportál. A csatlakozással egyszerre kezdődött a 2007–2013 közötti, 7-es számú keretprogram – Románia számára ez volt az első –, amelyben több mint 37 milliárd eurót sikerült lehívni.

A legújabb, 2014–2020-as időszakra meghirdetett keretprogramban közel 43 milliárd euró áll Románia rendelkezésére, amelyből csaknem 3 milliárd euró a kis- és közepes vállalkozásoknak van szánva. A legelső keretprogramot egyébként 1984–1987 között indították el a tagállamok gazdasági fejlődésének fellendítése miatt.

vissza nem teritendo tamogatas

Az elmúlt több mint tíz évben számos vidékfejlesztési, turisztikai projektet sikerült megvalósítani, közutakat, vasutakat korszerűsítettek, építettek, emellett körülbelül 51 000 új munkahely jött létre a kis- és középvállalkozásoknak kiírt programoknak köszönhetően.

 

mire ment el a penz

 

Követendő példák

2008-ban például két marosvásárhelyi fiatalember informatikai céget alapított 600 000 euróból, amelyből 200 000 euró vissza nem térítendő támogatás volt. Kezdettől fogva úgynevezett ERP-, vagyis vállalatirányítási rendszereket szállítanak a hazai és külföldi megrendelőknek, a munka pedig egy korszerű, jól felszerelt székhelyen zajlik. Eleinte ketten dolgoztak, ma viszont az alkalmazottak száma meghaladja a húszat.

Marosvásárhelytől 245 km-re, a Neamți megyei Roman városában az egyik cég uniós forrásokból vásárolt precíziós, azaz nagy pontosságú mechanikai feldolgozógépeket. Azóta számos neves vállalattal dolgozott és dolgozik együtt, 2013-ban például az alkalmazottai állították elő a Renault Forma–1-es versenyautóinak néhány alkatrészét, amelyek egyike világbajnoki címet nyert. Az uniós támogatás révén új munkahelyeket teremtett, ugyanakkor a termékek és szolgáltatások minőségén is sokat javított.

Kakukktojás

Bár nem céges projekt, mindenképp követendő a Máramaros megyei Alsóvárca (Oarța de Jos) település példája, ahol 400 000 euró értékű európai uniós támogatásból szabóműhelyt nyitott a helyi polgármesteri hivatal. Az összegből felújítottak egy épületet, varrógépeket vásároltak, majd néhány hónappal az indulás után önfenntartó lett a műhely; jelenleg negyven alkalmazottja van.

Vadászni kell a lehetőségeket

Mindent egybevetve ezentúl is számos lehetőség vár azokra, akik végre szeretnék megvalósítani az ötleteiket. Többek között figyelni kell az Európai Alapok Minisztériumának honlapját – www.fonduri-ue.ro –, vagy ajánlott felkeresni a pályázatírással foglalkozó cégeket, amelyek sok esetben személyre szabott, ingyenes tanácsadást is nyújtanak az érdeklődőknek. Mindenképp érdemes kihasználni a rendelkezésre álló pénzösszegeket.

Ne szalasszák el a finszírozási programok által kínált lehetőségeket. Kövessék a szakoldalakat, vegyenek részt az ingyenes konferenciákon, hogy minél több hasznos információt szerezzenek az uniós és hazai pályázati lehetőségekről.

 

Mindenkinek sok sikert!